A Lengyelországi Csángó Fesztivál eddigi története (2024)

Sámsondi Kiss Gergely

(olvasási idő: nyolc perc)

Előzmény

Lengyelek egy csoportja a 80-as évektől megismerte és megszerette a magyarországi táncház-mozgalmat, és megalakították a sajátjukat annak mintájára, sőt a magyar „táncház” szót is átvéve. Mivel erdélyi és moldvai tánctáborokban is jártak, a magyar zenét és táncot is megkedvelték, így néhány lengyel városban csángó körtáncokat is igénylő társaságok alakultak ki. Természetesen a lengyel táncház-mozgalom az ő régi zenéiket és öreg zenészeiket keresi – például az Északi-Kárpátokban fellelt hagyomány párhuzamba állítható a szintén Kárpátok-béli csángó kultúránkkal.

Két ilyen lelkes lengyel fiatallal, Joanna Mieszkowicz (Asia)-val, valamint Jakub Trojanek (Kuba)-val Somoskán (Bákó megye, Románia, Csángóföld), tánctáborban ismerkedtem meg 2008-ban. Megbarátkoztunk és alkalmanként találkoztunk az elkövetkező években. Ilyenkor mindig népzene is kapcsolódott a programhoz. Megmutattam nekik a legjobb csángó tánctábort, a sárospataki Serketáncot, és a visnyeszéplaki ökofalu egyik báljában is mulattunk. Jómagam Lengyelországban csángó zenét először Biskupinban hegedültem 2008-ban. (Ez egy itthoni utánzásra váró kiváló kezdeményezés, egy élő nemzetközi skanzenszerűség, ahova minden lengyel diák elmegy több napra, és a különböző népek hagyományait szermélyesen, testközelből, kipróbálva, barátkozva ismerheti meg.)

Szépszerével táncházak

Rendszeresebbé 2019-ben váltak a lengyelországi zenélések, immár a Szépszerével együttes keretében csángó zenét játszódva, egy NKA (Nemzeti Kulturális Alap) útiköltség támogató pályázatnak köszönhetően, melyet Boskó András népzenész barátunk talált és nyújtott be. (A polgári közönség és a zenészek anyagi helyzete egyik országban sem elégséges, hogy a központosított és újraosztott pénz nélkül a kultúránkkal éljünk.) A Szépszerével együttes kétfős, Gyulai Farkas és Sámsondi Gergely. Hegedűn és kobzon mindketten játszunk, Farkas énekel is, én cimbalmozok. Alkalmanként furulyát és kavalt is használunk.

Tehát 2019-ben öt rövididejű vonatos utazással ötven helyen zenéltünk abban az évben. A programokat Joanna Mieszkowicz (Asia)- szervezte. (Az éjszakai fekvőhelyes vonat-összeköttetés kiváló ma még Lengyelországgal. Bár nagyot kerül és lassú, ez éjjel nem zavaró; egyedül az elterjedt és kényelmetlen, barátságtalan, esetenként mérgező légkondicionálás, mesterséges szellőzés, az alig vagy sehogy se nyitható ablak a vonat hátulütője.) Előbb Krakkóban, a régi és közeli fővárosban, majd sorba távolodva észak felé a többi Visztula melletti városban: Varsóban, Torunban és a tengernél Gdanskban jártunk. Mindezen városokban van csángó zenét szerető lengyel közönség. Saját szervezésű táncházakat is tartottunk, és ismételten meghívtak lengyel népzenei fesztiválokra, ahol egy kis csángó táncháznak is helye volt, például a krakkói EtnoKrakow/ Rozstaje/Crossroads Fesztivál (Kereszteződések), a varsói Mazurkas of the World (Wszystkie Mazurki Świata) és Jaroslawban a Song of Our Roots – Early Music Fesztivál (Pieśń Naszych Korzeni – Festiwal Muzyki Dawnej w Jarosławiu).

Még Varsóban ismertük meg a magyar Külügyminisztérium munkatársát, a csángó kultúrát szintén ismerő Illés Pál Attilát (2020 óta gdanski magyar főkonzult), aki onnantól kezdve támogatója és ösztönzője lett lengyelországi fellépéseink fesztivállá történő kiszélesítésében.

A fesztiválsorozat

2020-tól már szerveztünk többnapos alkalmakat, ahol nappal tanítottuk a csángó zenét, éneket és táncokat, este bált szerveztünk. Ez lett az Első Lengyelországi Csángó Fesztivál (Festiwal Czango w Polsce). Azóta a fő helyszín Torun, egy jó és lelkes táncházas szervezettel, csapattal és közönséggel bíró családias kisváros, a fesztivál „nulladik napja” pedig a közeli Gdanskban van.

Most dolgozunk a 2024. októberi, ötödik fesztivál előkészületein: Csütörtökön napközben Gdanskban egy intenzív tanfolyam lenne tehetséges illetve gyakorlott táncosoknak, és haladó zenészeknek, moldvai és gyimesi témakörben. Este a kialakult „hagyomány” szerint kiállítás-megnyitó rövid műsorral és táncház.

Péntek délelőtt Torunban kialakítjuk a tulajdonképpeni fesztivál külsőségeit, jurta színpadot állítunk, wolframszálas világítástechnikát alakítunk ki (minden led és fénycső mellőzésével), a hely hangulatát nagyméretű csángó tájakat, életképeket ábrázoló fotókkal díszítjük a fő tánctermet. Néhány minőségi magyar ételt és italt kínálunk, elsősorban a zenészeknek és a kiemelt vendégeknek (jogi nehézség van a közönségnek szóló magyar büfé kialakításával).

Péntek délutántól kezdődik a moldvai csángó és gyimesi tánc-, ének- és hangszertanítás (hegedű, furulyafélék, koboz, gardon és dob), immár kezdőknek is külön csoportban. A napközbeni program elsősorban a csángó kultúrát közvetíti, de színesítésként egy-egy lengyel vagy ukrán programunk is van, az ezeket tartó szeretett lengyel barátaink tiszteletére. Utána kiállítás-megnyitó és fogadás a kiemelt vendégeknek, majd színpadi műsor, melynek témája a csángó zene. Itt a leginkább hagyományos előadásmódot mutatjuk be, kiemelve a velünk utazó tősgyökeres csángó előadóművészeket. A műsor után táncház következik, itt viszont már csángó és lengyel hagyományos népzene váltakozik éjjel kettőig, háromig. A lengyel zenészek közül is a leginkább hagyományosan játszókat keressük, és a rendezvényünkön nincs hangosítás sem. A színpad sincs eltávolítva, se kiemelve a közönségtől, azaz hagyományos közelségből hallható a zene. Míg a koncerten régies hangszer-összeállítással játszunk, a táncház egy részében a lengyel barátainkkal való, sokféle hangszerrel együtt zenélés kedvéért ezt a szabályt félretesszük.

Szombaton (némi alvás után) egész nap folytatódik a kezdő és haladó csángó tanítás. A szombat esti színpadi koncert elsősorban a lengyel népzenét mutatja be. Utána hajnalig, reggelig tartó táncház, megint lengyel és csángó táncokat, zenekarokat váltakoztatva. A vasárnapi templomi mise után, közben össze is pakolva, a Magyarországról jött csapattal elindulunk a bérelt kisbusszal (, hogy késő estére hazaérve másnap mindenki munkaképes legyen). Akik ott maradnak, főleg lengyelek, még egy hajós programmal, kis zenével, tánccal zárják le a fesztivált.

További ismertetőjegyei a rendezvényünknek a hagyományos hangszer-összeállítás, nyugodt régies tempó, környezetvédelmi szempontok, légkondicionálás mellőzése, egészséges minőségi és helyi ételek, reklámmentesség, multi cégek termékeinek, gyorsételeknek, kristálycukornak, vegyi pótlékoknak, édesítőszereknek, energiaitaloknak stb. mellőzése.  A meghívott zenészeknél fontos számunkra a táncházmozgalmi hitelesség, „polgári keresztény”, a fesztiválhoz illő értékrend és viselkedés, szép beszéd, kevés dohányzás.

Vendégművészeink

A lengyel zenészeket Asia, a magyarokat a Szépszerével szervezi, választja ki. Asia, mint régi törzstagja a lengyel táncház mozgalomnak, mindenkit ismer és mindenkivel jóban van, ezért is tud országszerte helyszíneket, táncalkalmakat szervezni, és a mi fesztiválunkra kiváló zenészeket hívni.

Eddigi és idei magyar fellépőink és kiállítóink: Petrás Mária (Moldva, ének, kerámia kiállítás), Petrás Alina (Moldva, ének), Dávid Júlia (Marosvásárhely, festőművész), Hodorog András (Klézse, Moldva, furulya), Kerényi Róbert (Szigony zenekar, furulya, a budapesti moldvai táncházak alapítója a Tatros zenekarral), Lukács István Luki (Gyimes, hegedűs), Ádám Gyula (Csíkszereda, fotóművész), Mészáros Vince (Magyarhang zenekar, brácsa, bőgő, zenetanár), Draskóczy Lídia (hegedű, zenetanár), Molnár Előd (furulya, továbbá tánctanár), Skopp Júlia (tánctanár), Bolya Dániel (furulya), Gyulai Vajk (furulya), Hegedűs Ágota (tűzzománc művész és bőrműves), Reiner Kata (nemezműves)

Lengyel részről meghívott zenészek: Agregandado (Torun), Jacek Halas, Kapela Maliszów, Witek Broda zenekar, Kazimierz Nitkiewicz, Katarzyna Tucholska Lublin-Radom-Toruń együttes, Begebenheit együttes, Galícia Zenekar (lengyel-ukrán határvidék), Mikhail Kachalov (Ukrajna), Martin Niaga Moldovából, Skrzypkowie Dzielni, Kapela W Tan, Wolf Niklaus, Szerhij Ochrimchuk együttes (Ukrajna), Anton Korolev (Ukrajna), Paweł Iwan z zespołem, Dominik Woltanski, Kapela Halasow, Józef Sowa z zespołem Czeremosz, Piotr Jop, Folkwir, Kapela Chełmińska / Andrzej Skupniewicz, Orkiestra Dęta ze Złejwsi / Krzysztof Kędzierski Kapelmistrz, Marta Domachowska z zespołem.

Munkamegosztás

A mindenkori magyarországi csapat számára a fesztivál elég megterhelő. A többféle csoportban tanítás, színpadi fellépés, táncházi zene mellett az előkészületeket és a bontást is együtt csináljuk. Legtöbben kisbusszal utazunk, felváltva vezetve azt, mert a sok holmi a vonatba nem fér be, amúgy az éjszakai vonat kényelmesebb, környezetbarát és időtakarékos. A hosszú autós utak és a táncházak miatti éjszakázások együtt kimerítők. A honorárium egységes a magyar csapattagok között, a lengyel zenészeknél a különböző távolságok miatt is eltérő. Lengyel részről önkéntesek is segítenek a szervezésben és lebonyolításban; a meleg ételt, a fotózást, a filmkészítést és egyebeket szakemberek végzik. Segítséget kapunk a mindenkori helyszíntől is. Támogatást elsősorban a Wacław Felczak Alapítványtól kapunk, azonban a többhónapos szervezői munkát lényegében ingyenesen végezzük, annak díjázására kevés a bevétel.

Tervek

Szeretnénk a fesztivált hosszútávon megtartani, évről évre megrendezni. Mind a magyar és lengyel fellépők, mind a lengyel vendégek tekintetében jó, ha vannak visszatérő törzstagok és persze mindig vannak újak is. Ez is segít a rendezvény családiasságának és környezetbarát jellegének fenntartásában. Fontos a méret is, az akusztikus koncertek, táncházak, a tanítás hatásfoka miatt is a jelenlegi napi, egyidejű körülbelül 100-150 vendégszám sokkal nem növelhető.

Célunk: Tovább zenélni barátainknak, barátainkkal és remélni Magyarország, Lengyelország jobb sorsra jutását a művészet-néptánc-népzene segítségével, bízva benne, hogy a zene, a táncházmozgalom helyre teszi az emberek világképét, közérzetét és jobb közösséget formál.