Moldvai néptánc Budapesten - konferencia 2023. március 16-án

Moldvai néptánc  Budapesten és Moldvában

konferencia 2023. március 16-án

szervező: Hagyományok Háza

Gondolatok, észrevételek – Szépszerével.hu (Sámsondi Kiss Gergely)

Mi volt jó?

Tavalyi írásomból most is érvényes:

• Jó ötlet volt az összejövetel, jól megszervezték és a résztvevők örültek, hogy itt voltak. Közösség, civil szféra, közös gondolkodás, együttlét...
• Megint praktikus és szép kis jegyzetfüzetet készítettek a résztvevőknek, benne a programmal.
• Jó volt a konferencia menete, lendületes, nem unalmas, mégse túl gyors.
• Tartották az időbeosztást is (elején kis késéssel), ami a szervezők és az előadók érdeme is.
• Üdítőek voltak a kis zenei betétek illetve a szünetekben a háttérzene.

És most még hozzá tehetem:

• Jó, hogy megrendezték ezt a folytatást, a táncról. (Tavaly a zenéről volt.)
• Jó volt, hogy csángó ruhás csángó fiatalok zenéltek az elején.
• Az esti Marcibányi-téren is kicsit jobb, csángósabb volt talán a hangulat, talán a vendégek miatt.

Ami idén messze a legjobb volt, egyben újítás: a nyílt vita, (aminek egy játékos, szó szerint közönség-mozgató színház jelleget adtak, miszerint a kérdéssel való egyetértés szerint kellett a két oldalon helyet foglalni).

Itt érdekes gondolatok hangzottak el, és jó arányúak, értelmesek voltak a hozzászólások, senki nem ragadta magához a szót, nem volt unalmas. Talán a játékvezetőknek is köszönhetően, de jobbára a közönség vitakultúrája következtében.

Engem zavart (szerintem rossz volt, javítani kéne, bocsánat a kritikus szellemért, tudom, milyen nehéz tökéleteset alkotni):

• Épp arról nem volt szó (vagy alig), ami a fő téma lett volna. Nem voltak a kényes kérdésekről szóló előadások, vitaindító, gondolat serkentő előadások. Helyettük általános tájékoztató előadások voltak, ami a hallgatóság tájékozottsága szerint jó, hasznos vagy unalmas.
• Nem volt igazán jó előadás, előadó. Ami (módját és tartalmát tekintve) magával ragadja a hallgatóságot. (De az átlagos színvonal azért jobb volt, mint egy szocialista vállalati értekezlet, ahol a résztvevők elbóbiskolnak.) Persze nagyon nehéz jó előadót találni.
• Szinte általános volt az ő-zés. A legritkábban (nagyon különleges, pótolhatatlan esetekben) érdemes csak olyan előadót választani, aki ő-zik beszéd közben.
• A számítógépes kivetítés tipikus: fölösleges és zavaró, figyelemelterelő, túl sok adatot mutató vagy épp semmitmondó, esetleg ismétlődő, néha akadozó használata volt jellemző. Csúf Prezi háttérkép. (értelme lehet: térkép, nehezen leírható név, dátumok stb.)
• Idegen szavak fölös/bántó használata: pl. munkamigráció, reflektálás. (Ha így beszélünk, akkor hogyan tanítjuk a magyart a csángóknak?)
• Kár, hogy a jó kezdés után már csak budapesti zenészeket foglalkoztatott a konferencia, és a reggel zenélő csángók is „civilbe” öltöztek át.
• Az ebédszünet idén (szemben a tavalyival) már nem volt egy kellemes táncházas-társadalmi esemény, beszélgetésekkel, találkozásokkal – kiürült az aula, senki nem evett itt. A zenekar is szinte üres térnek játszott. (Egy valóban polgári társadalomban vagy az egyéneknek lenne pénze ebédelni a helyszínen, vagy a kulturális szervezeteknek, egyesületeknek lenne pénze ebédet adni, ahogy például az építész konferenciákon a multicégek, szerkezeteiket tukmálva, hasznukból könnyen megtehetik.)
• Az asztal/helycserés beszélgetés: Az egymás utáni három kérdés megint nem volt jól kitalálva, és szinte ugyanarról szóltak. (Jobb lett volna előre mindet kivetíteni.) A tavalyi kérdésekkel is összecsengtek. (Kicsit unalmas volt.) Nem jött ki újszerű gondolat belőlük. Félreérthető volt a megfogalmazás (túl- vagy alulértékelt), összekeveredett azzal, hogy jó vagy rossz. Öt plusz egy főnél többen nem lehet beszélgetni 25 percben, annyian se, ha valaki magánál tartja a szót. Figyelni kéne, hogy a létszám az asztaloknál egyenletes legyen.
• Részletkérdés, de jellemző: A konferencia címének ellenére fel se merült a kérdés, a téma, hogy a budapesti csángó bált mindig (idén is) rászervezik a bákói csángó bálra.
• Sajnos az előadóterem, illetve az épület klímája, mesterséges szellőzése (az udvart beépítették), mint általában a mai gépészettel ellátott épületeknél, betegséget, rossz közérzetet okozhat, okoz. És drága. Itt épp az udvar beépítése kényszerítette gépészet beépítésére a tervezőket, de akkor is lehetne jobb.
• A programot lezáró összegzés (mely, mint tavaly, most se volt túl hasznos, bár van aki szerint igen) után kár volt (a programfüzethez alkalmazkodva) vitát nyitni, mert se idő, se hangulat nem volt már ehhez, és egy kínosan hosszú gyenge hozzászólást engedtek szabadjára, melyet aztán túl későn és túl bántóan szakítottak félbe.

Ez volt a program:

megnyitó zene az előadóteremben, csángó fiatalok (végére értem oda)

köszöntő (nem hallottam)

előadás – Bondea Vivien

előadás – Szilágyi Dániel

kávészünet, budapesti zenészekkel (lépcsőházban)

előadás – Botezatu Viktori

előadás – Kovács Melánia

négyfős beszélgetés, a táncházmozgalom különböző generációinak képviselőivel

ebédszünet budapesti zenészekkel

kerekasztal-beszélgetések három kérdéssel (másfél óra)

kávészünet, budapesti zenészekkel (aulában)

vitaszínház (aulában)

összegzés és vita, zárszó stb. budapesti zenészekkel

Nekem érdekes (továbbgondolható) volt:

Bondea Vivien

30 tánc aktív a 80-ból egy közösségben (ma mennyi Budapesten?)...

• két év szárazság okozta volna a széki vasárnapi táncok megszűnését. (Nyilván nem csak.)

Szilágyi Dániel

• bulizás szabadon a táncban? (mégiscsak kell egységesség, ahogy a beszédben is jó a nyelv, a szavak egységes használata)

Botezatu Viktori

• széki táncalkalmakról... diszkó bejövetele... csokrok... 3-4 óra zene után szünet...

Kovács Melánia

• moldvai csángó iskoláról

négyfős beszélgetés - táncházas generációk képviselői: Zoltán Eszter, Fülöp Attila, Molnár Előd, Dósai Gergely helyett Lerner Júlia (Gáska zk.), vezeti: Sándor Ildikó

• a büfé haszna miatt nem lehet batyus bál...
• rítusok fontossága (kezdés, zárás: utóbbi Magyarországon az erős takarítófények felkapcsolása...)

vitaszínház

• a csángó táncos vagy a tanult oktató adja át „hitelesebben” a tudást? (hitelesen vagy hatásosabban...) ugyanez hasonló kérdés a zenetanításnál is; anyanyelv tanulása... időt hagyni, időhasználat, időkultúra, társadalom...

Még említeném témaként egy ilyen tánc-konferencián, azaz rengeteg dolog szóba se került:

• kiskör, nagykör kérdése („nagykörös” táncoknál is!), (közösség mérete, együttműködés lehetősége, módja, léptéke)
• összevetés széki négyessel
• nappali (fonó), éjszakai (lakodalom, budapesti) táncház, életmód kérdése (város, falu, közlekedés, parkolás, munkahely)
• egységes mozgás, pl. kézmozgatás (vagy nem) a körtáncban, vagy különböző stílusok táncosonként...
• mennyire jó vagy zavaró egy „magamutogató” mást táncoló a kör közepén vagy mentén
• hangosítás, kihangosított énekes, közösség éneklése
• minden hely csúf Budapesten? (művházak, kocsmák)
• mennyiben közösségi egy kör menti páros, vagy egy sűrű, helyszűkés páros tánc (helyadás, csujogatás)
• faarcú, unott táncosok? – a táncházmozgalom jelene itthon (összevetve faluval, 90-es évekkel, Lengyelországgal)
• ügyetlen külföldi boldogabb a táncban?
• túl sok rendet, túl bonyolultan „kell” megtanulnuk
• szégyen aki nem profi? legényesek
• klikkesedés, felkérés, tánc utáni otthagyás, bemutatkozás, város-falu különbség
• felkérés témaköre (és a tánc etikettem szerinti témák)
• telefon-kultúra hatásai
• ráérzés a tánc megszeretésére (egy hangulatos alkalom, partner?)
• ráérzés a tánc megtanulására (egy hangulatos alkalom, partner?)
• tanulás egy jó pártól, egy éjjel