Hogyan lehet jó egy mai, városi, nyilvános tácház?

jelenlévők:

jó házigazda

szívélyes, lendületes, határozott

példa erre a 90-es évek Molnár utcai Kalamajka táncháza György Karcsi tánctanár-házigazdával

jó közönség

lehetőleg legalább részben egymást ismerő, jóban levő emberek

legalább felerészben ismerjék a táncot, éneket, és ne legyenek játékrontók

Legyen kedvük az egészhez. Sokszor egy semmit se tudó turista láthatóan jobban örül a táncnak mint a profi tánccsoportos. Ne legyen unalmas, főleg kényszerű. (Ez az iskolai oktatás bűne.) Ha több generáció van együtt, vagy külön bármelyik, mindenki találjon táncos vagy beszélgető partnert.

jó zenekar

a (máshol részletezett zeneminőség mellett) figyeljen a táncosokra (ez főleg legényesnél, a táncosok által kért/elkezdett énekeknél, a csapásolás tempóválasztásánál fontos), szívesen zenéljen, ne tartson túl hosszú szünetet

zene:

hangosítás

A zene lehetőleg legyen hangosítás nélküli. Ha mégis kell (csak 100-200 fős közönség fölött, mert addig mind Erdélyben, mind a nagy budapesti táncházakban bírta a vonószenekar, legalábbis tűrhető akusztikájú terem esetén), akkor se legyen hangosabb, mint egy kisebb teremben az élőzene, azaz ne nyomja el az éneket, és lehessen mellette kényelmesen beszélgetni. A zenekar énekese (főleg nagy hangerőnél) az élő táncház egyik lényegét, a maguk akarata szerint, maga örömére, kedvére éneklő vendégeket, táncosokat lehetetleníti, kedvetleníti, bizonytalanítja el. (Persze ha azt mondjuk, hogy már úgyse énekelnek a táncosok, akkor lehet jó.)

A hangosítás (és rádió, CD, felhő) lehetősége oda is vezet (szerencsére népzenénél ritkán), hogy ezrek, tízezrek, milliók hallgatnak egy "sztár" zenekart, de a közösségek megszűnnek, és a rettentő profikkal a családi, falusi, váriosi zenekarok nem tudnak versenyezni minőségben sem.

Jó példa a hangosítás nélkülségre 90-es évek Molnár utcai Kalamajka táncháza.

zene hossza, ideje

Jó, ha a zene szól, amikor az első emberek szállingóznak a bálba. Máris más a hangulat. Régebben (talán épp a legjobb táncos) lányok erre már táncoltak, ami gyakorlás volt és meg is mutatták, mit tudnak az érkező legényeknek. Ilyenkor csárdásféle az alkalmas, a szomorú énekek későbbre valók. A zenekar is bemelegít közben. Sófalván négy óra zenélés után volt étkező szünetük a zenészeknek. Rossz, ha úgy van csend, hogy beszélgetés sincs, és az is, ha a vendégek táncolnának, énekelnének, de a zenekar eltűnt. A legényes táncnak nincs helye egy fárasztó gyors csárdás után, legfeljebb pihenővel.

hangoláselmélet

Ezek szerint a természetes felhangos skálák és a egyenletesen temperált skálák és hangszereik nagyban különböznek. Az egyik elmélet szerint a természetes a jó, az egészséges, emberi. Az is kérdés, hogy a kettő együtt használva mit eredményez. (Egy felhangra hangolt hegedű és egy tangóharmónika.) Az énekesek vajon mit szerint énekelnek? Kodály szerint: „A folytonos zongorahasználat következtében híres karok is gyakran hamisan énekelnek.”

hangolási magasság

A jelenlegi 440Hz-es „A” hang régebben és sokfelé, más, sokféle, alacsonyabb volt. Ez összefügghet mindenféle rezgésekkel, a hangszerektől az embereken át a földig. Nem biztos, hogy a mai egységes magasság jó.

432 Hz-re hangolunk, ha hangolunk.

Részben összefügghet ezzel, hogy a zenészek által játszott énekek mennyire énekelhetők. például a székit főleg A-ban játsszuk, ami így eleve magasabb lehet a régi hangolásnál. Ráadásul a régebbi felvételeken sok ének egy hanggal lejjebb, G-ben játszódik. (Bár máshol meg épp magasabbra hangoltak a zenészek, hogy a hangszer hangosabb legyen. De esetleg csúnyább lett a hangjuk?) Azon is múlik a választott hangmagasság, hogy férfiak, nők vagy vegyesen énekelnek.

tánc, ének:

tanítás

Nagyon jó volt a Kalamajka táncházban az 1990-es években, hogy a táncrendek alatt is volt tanítás hátul, a zenekartól távolabb. Még fontosabb ez moldvai táncházban, mert a bátran beálló ügyetlen kezdők teljesen szétcincálnak, tönkretesznek egy körtáncot, melynek épp az együttmozgás a lényege. Páros táncoknál pedig nekiütköznek a többieknek. De a párjuknak is kellemetlen általában egy teljesen rossz irányba lépkedő táncos.

példa a moldvai csángó szerba körtánc mozgására magyarországi táncosokkal illetve csángókkal (pusztinai fiatalok fellépésen a 90-es években, a felvételen 1:33 - 2:30)

egy vagy több tájegység

A hagyományos táncházban természetesen csak az ottani zene szólt, a táncházmozgalomban általában több. Jó próbálkozás az egyféle, könnyebb megtanulni a táncokat, az énekeket is, stílusváltás sincs. Moldvai, gyimesi táncházak voltak mindig (Tatros együttes). Mi is tartottunk rendszeres széki, máskor székely táncházakat. Egy-egy alkalomra szóló egyféle táncházat gyakrabban szoktak szervezni. Ma, a tájak városi és már vidéki keveredésével ez nehéz dolog, hisz többmindent kell tudjon, aki táncházba megy.

tempó

Általában úgy tűnik, hogy legalább a 2. háború óta gyorsul a táncok tempója. (Lásd Lajtha széki leírásait.) Az „élettel” együtt. (A fogyasztói társadalmi rend hazánkba betörésétől kezdve egyértelmű a beszéd gyorsulása is, amire példa a gyógyszerreklám.) Mi megpróbálunk a lehetőségek szerint lassabb tempóban játszani. Talán mégse jó ez a nagy rohanás, még ha megszokott és ezért elvárt is lett.

figurák

A táncházmozgalomban egy-egy tájegység tánca is elbonyolódott a koreográfiáknak, a felvételekről tanulásnak, a több=jobb gondolkodásmódnak köszönhetően. A régi falusiak közt csak egy-egy cifrázta úgy, ahogy azt ma a táncosok egymástól elvárják. Ráadásul ők egy tájegység táncát tudták, nekünk legalább ötöt ismernünk kell, ha egy átlagos táncházban táncolni szeretnénk a táncok javát. Ezért is fontos, hogy ne ragaszkodjunk a tökéletesen odaillő tánchoz, de persze ne is zavarjuk meg a többieket. Sajnos az egykor táncházas alap táncrend, a széki, ma a többség szemében unalmassá vált - nem lehet figurákat tenni bele.

felkérés

A hagyományos táncházi leírások szerint a legény kikosarazása lehetetlen volt, kitáncoltatással járt. Persze a durva közeledést is megakadályozta a szokásjog, vagy épp a táncház vezetősége. (pl. Széken) Azt, hogy a felkérést el kell fogadni, még a 90-es években Budapesten is így tanították. Persze idegenen között ez másképp (rosszabbul) működik, mint egy összeszokott, ismerős társaságban. Nyilván az is elkerülendő, hogy táncolni egyáltalán nem tudó, vagy részegen dülöngélő fiúk vonszoljanak magukkal lányokat. Az elterjedt, ráadásul meg se indokolt és elnézést sem kérő visszautasítások eredménye, hogy a legények csak a biztos, ismerős lányokat kérik fel, azaz épp ezért marad sok lány, aki táncolni szeretne, ülve. Szerencsés, ha érzékelhető, hogy ki tud és akar táncolni, és ki nem. Erre is jó, ha lányok egymással is táncolnak. Az is, ha csak az ül a táncteremben, aki táncolni akar, a többiek messzebb.

ének

A táncok alatti és közbeni ének alapvetően fontos a táncház hangulata miatt is. Sajnos, és ez a táncokra is igaz, minél több tájegység táncait, énekeit tanuljuk különböző helyeken, összejőve annál nehezebb együtt mulatni. Ha meg semmit nem tudunk, pláne. Az énekek versszakvariációi is nehezítenek. Ezt azonban egy-egy jó hangú vezérénekes jelenléte megoldja.

építészet, ruházat:

ruha

A népviselet, vagy hasonló ruha, mindenképp javít egy táncház hangulatán. (Persze bármilyen ruhában lehet tökéletes a hangulat.) Az se baj, hogy több tájegység táncai sorakoznak.

A régi súlyos szoknya előnye, hogy hagyományos módon lehet benne forogni. farmerben nyilván egész más lesz a forgás, főleg az irányváltások.

Általában a hosszú szoknyák látványa főleg tánc közben sokkal szebbé, hangulatosabbá tesz egy táncházat.  A szoknyás lánnyal táncoló (forgó) férfinak is más látvány egy repülő (mintegy követhető) szoknya, mint a semmi.

A vastag gyapjúruhák beszívják és nagy felületen elpárologtatják az izzadtságot, így a lányok nem vizes pólókat markolásznak, nem fröcsköl rájuk az izzadtság. Ha meg a lány vállát, karját ruha fedi, nem a nedvességtől csúszós bőrébe kell kapaszkodni. A "távolságtartás" is könnyebb így.

 ?Bármilyen öv, de főleg egy vastag moldvai öv egészen más jellegűvé teszi a megfelelő körtáncokat.

tér, terem, épület

A mai hazai termek, tantermek, kultúrházak tóbbnyire barátságtalanok, csúnyák. Formájuk, díszítésük, bejáratuk barátságtalan. A legjobb egy szabadtéri, fás liget, tűz. Bár ma már természetes terepen (főleg ezt a begyorsított táncot) kevesen szeretik járni.

fény

A hagyományos fonóból sokfelé napnyugtára haza kellett menjenek a lányok. A báloknál persze volt világítás. A tűz a legszebb. Egy báltermi csillár, sok izzóval (wolfram) és csillogó üvegekkel szép fényt ad. A 80-as évek Erdélyében csak 1-2 izzóra volt pénz, és elég volt a fény. A túl erős fény is rossz, főleg ha rossz minőségű. A fénycsövek, ledek fénye csúnya, egészségtelen, barátságtalan. Ezek a táncház hangulatát is elrontják. Nem véletlen, hogy a 90-es évek egyik legjobb táncházában, a Molnár utcában mindig kis izzólámpákat tettek a mennyezetre, a kórházi fehérfényű, láthatatlanul is villogó, zúgó, elektroszmogot sugárzó túl erős fénycsöveket lekapcsolva.

padló

A fapadló a jó. Ehhez képest, ahol az van (MOM, Budapest), ott is, félve a kopástól, műanyaggal letakarják. Bár így, ha rondává és mérgezővé is teszik, legalább a rugalmassága megmarad. Sok hivatásos táncos térde ment örökre tönkre a próbahelyek és fellépési helyszínek kemény padlójától. (kő, beton, gres)

levegő

Az jó, hogy (Magyarországon legalábbis) már nincs dohányfüst, főleg a tánctérben. Mivel a belmagasság általában kicsi, vagy az ablakot nem lehet kinyitni a környező lakások miatt, a levegő elfogy. A légkondi még rosszabb, huzata komoly betegséget is okozhat, sose felel meg a légsebesség előírásoknak, általában túl hideg is, és tele baktériummal. Nevetséges is egy hagyományos dolognál, mint a fonókat utánzó táncháznál a légkondi. Tágas belmagasságú tánctermek kellenének a tánctéren kívüli oldalsó terekkel egybenyitva, ottani ablakokkal is, így a téli hideg nem zúdul a táncolókra, tánc közben is lehet szellőztetni.

vaku, mobil, felvétel - kinek szól a zene?

A táncosok közt mozgó videós zavaró. Főleg sötétben, gyertyafénynél, tűznél a vakuzás, sőt a mobil használat (normál fehér háttér esetén, mely bevilágítja a környezetét) szintén elrontja a jelenlévők környezetét.

A táncház, mint hagyományosan, a jelenlévők közösségének kell a kedvében járjon, nem az archiválás, a távol levők azonnali tájékoztatása a cél. Ne tegyük tönkre az együttlétet a technika, távközlés divatjával.

Az egykori Molnár utcai Kalamajka táncház

Saját emlékek, saját felvétel egy igazán jó budapesti táncházról. A fentiek jó része itt látható. Jó zenekar, jó közönség, izzólámpa, nyitható ablak, nincs erősítés...

Sámsondi Gergő

Kisecset, 2019