user_mobilelogo

TÁNCHÁZUNK TÉLEN (NOVEMBERTŐL) A HÁLÓ KLUBBAN: SZERDA 20:00

Mikecs László: Csángók (1941)

térképek és részletek a könyvből (fent)

… A jezsuita történetírók (1730 körül) – kik tudásukat régi krónikáinkból s az ezek nyomán mélyen beivódott származási hagyományainkból vették – szerint a hun és a magyar testvérnép, tehát azonos fajú és azonos nyelvű. A kun pedig a hunok utóda…

… A legteljesebben Szegedi János írta le azt a régről örökölt hun-kun-magyar azonosságot, Kunországról szólva: … e vidég városai és sok falva mindmáig magyar neveket őriztek meg, mint Jász-vásár, Bakó, Tatros, Sófalva, Szucsava, Csöbörcsök… (28.o.)

… (Schlözer, Sulzer) tőlük kezdve folytonos a külföldiek és nem magyarok körében a magyar-hun-kun azonosság tagadása… (34.o.)

… (Weigang, 1902) …Moldvában kétféle magyarul beszélő katholikusok vannak: székelyek és csángók… Kik a csángók? Ha ők a kúnok utódai, amit én lehetségesnek tartok különösen tipúsuk miatt… (39.o.) … 28 magyar folyónevet talált Weigang a Kárpátokon kívül… (55.o.)

A csángó kérdés európaizálása - Beke György

http://www.magyarszemle.hu/cikk/20000101_a_csango_kerdes_europaizalasa

A magyar kutatók eltérő nézeteket vallottak a csángók eredetéről. Árpád népéből is maradtak itt? Miért ne, ha tudjuk, hogy a honfoglalók nemcsak a Vereckei-hágón érkeztek, hanem a Berecki-hágón is, az Ojtuzi-szoroson. Csángóföld e két kárpáti átjáró között fekszik. Az elmúlt években Székely Zoltán, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója újabb nyomot talált Moldva felé. A háromszéki Zabola község határában az egyik emelkedésen – Tatárdombnak hívja a nép – a 12. századból való köznépi temetőt hozott felszínre. A 192 sírból olyan féldénáros kis ezüstpénzek kerültek elő, amelyeket három Árpád-házi királyunk, II. Géza, III. István és III. Béla idejében és parancsára vertek. Ezekben a sírokban nem székelyek pihennek, hanem az őket itt megelőző magyar határvédő katonák. Mi történt velük a székelyek idetelepedése után? Királyi parancsra átkeltek a Keleti-Kárpátokon, hogy a havasok aljában vegyék fel a harcot a betörésre készülő ellenséggel. A moldvai Piatra Neam – magyar nevén Karácsonykő – városában magyar katonasírt ástak ki, lovával, hadfelszerelésével. Ezek az előreküldött honvédő magyarok minden bizonnyal beolvadtak a csángókba.

Táplálták a csángóság etnikai forrását az újra meg újra érkező székely hullámok. Eljutottak a székely rajok a kárpáti gerinctől távolabb eső Klézse községbe is, a Szeret folyó közelébe. Ennek nyelvészeti bizonyítéka a klézsei kiejtés változása az eltelt másfél évszázadban. Koós Ferenc bukaresti református lelkész, mikor 1858-ban bejárta Moldvát, hogy összeírja a csángókat és kiderítse, milyen nyelven dicsérik Istent, Klézsén sz-elő csángókat ismert meg. Vagyis „sziszegő nyelvjárásban beszéltek. Több mint egy évszázad múltán Klézsén hiába hegyeztem a fülem: a falu lakói nem beszéltek. E változás okáról Márton Gyula kolozsvári nyelvészprofesszort kérdeztem, aki kollégáival és diákjaival ötven évvel ezelőtt többször járt Moldvában, nyelvjárási gyűjtőúton. Azt felelte, hogy idők során több ízben székelyek költöztek Klézsére, hatásukra a megőrzött régiség, a „sziszegés a székely nyelvjárás alapján feloldódott. Demse Antal helybeli tanácselnök szerint húsz-huszonöt székely család élt a faluban. Lelki hatás az, amit a székelyek öntudatlanul gyakoroltak, ha húsz-huszonöt család ilyen alapvető kiejtési változásra vezette a falu csángó népét, miközben az állandó és sokkal erősebb román nyelvi hatás nem változtatott a nyelvjárásukon ilyen gyökeresen.

Csángó Néprajzi Múzeum – Pro Museum Egyesület Zabola

Kovászna megye, Románia

https://www.csangomuzeum.ro/a-csango-gyujtemeny/

Tanulmányok a moldvai csángókról:

https://www.csangomuzeum.ro/264/

Csángó Fesztivál

Európai Kisebbségek Folklór Fesztiválja és Népművészeti Vásár

A Moldvai csángók történetének vázlata

http://www.csangofesztival.eu/node/80

Rubicon újság

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_moldvai_csango_magyarok_tudositas_a_kulso_magyarokrol

Csángó körkép - Tytti Isohookana-Asunmaa

https://www.magyarmenedek.com/products/7688/Csango_korkep_-_Tytti_Isohookana-Asunmaa.htm

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára mutatta be Finnország korábbi kulturális minisztere, Tytti Isohookana-Asunmaa „Csángó körkép” című művét a Finnugor Népek VI. Világkongresszusán Siófokon, 2012. szeptember 7-én.

Veszélyeztetett örökség,veszélyeztetett kultúrák - a moldvai csángók

Szerkesztette DIÓSZEGI LÁSZLÓ

http://www.borokas.hu/pdf/moldvai4.pdf

A közölt tanulmányok 2005. április 14–15-én Budapesten, valamint 2006. június 1–2-án Bákóban és Pusztinána Teleki László Alapítvány által megrendezett Veszélyeztetett örökség, veszélyeztetett kultúrák. A moldvai Csángók című nemzetközi tudományos konferencián hangzottak el.

http://thuryvar.hu

http://thuryvar.hu/nepviseletek/45/gyimesi-csangok

Csángó Tükör Moldvai Magyar Kulturális folyóirat

http://epa.oszk.hu/02900/02925/00013/pdf/EPA02925_csango_tukor_46.pdf

Kiadja a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület

Impresszum: Főszerkesztő: Tampu (Compoly)Stelian Szerkesztőbizottság: Bogdán Tibor, Tampu Ferenc, Tampu Krisztián, Kóka Rozália, Trunki Péter Munkatársaink: Ámbrahám Judit, Iancu Laura, Diósi Felicia Lektorálta: Káposztás János Attila Tördelőszerkesztő: T. (Compoly)Stelian Kiadja a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület Elérhetőségünk: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. Tel: 0036304484754

Halász Péter: „Eltűnt a háború vérözönével...” Száz esztendeje született Mikecs László (1917--1944)

Amikor a moldvai csángók egyik legkiválóbb kutatója, Mikecs László 27 éves korában elpusztult a Krim-félsziget mellett lévőTaganrog-i fogolytáborban,…

…élete legnagyobb lélegzetű és legnagyobb hatású munkáját, ami végül is – a kiadó javaslatára – a Csángók címet kapta, bár foglalkozik valamennyi, Kárpátokon túli magyar közösséggel.

…Bemutatja a kivándorlás külső okait: a csábítóan jó moldvai földeket, az oláh vajdák és bojárok csalogatását; valamint a belsőket: az erdélyi éhínségeket, a dögvészt, a nyomort, az osztrák hatalom ellenséges föllépését…

…Sógora, Jékely Zoltán megrázóan érzékelteti ezt a kései felismerést Hagyaték című versében, leírva a folyamatot, ahogy háború vér-özönével eltűnt rokont először bizonyosan visszavárják…

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-1204.html

csángó szőttesek

http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/3-1864.html

moldvai csángó viselet

…a különböző történeti hátterű moldvai magyar csoportok öltözete, melyeknek sok eleme a régies → erdélyi magyar népviseletekhez kapcsolható, de több meghatározó vonásuk különbözik azoktól és K-európai–balkáni párhuzamokra mutat. A női fejrevalók közt pl. megtaláljuk az Erdélyben sokfelé viselt csepeszt, de a többi magyar csoportnál ismeretlen kerpát és kerparuhát is. Az utóbbinál az asszonyok kontyukat vessző- vagy drótkarikára tekerik, s ezt egy nagy piros, csíkos vagy kockás alsó főkötőbe, a kerpába rejtik. Efölé vagy turbánszerűen csavarják a kerparuhát – egy hosszú, többé vagy kevésbé mintázott kendőt –, vagy csak ráborítják oly módon, hogy kétoldalt két vége alácsüngjön, esetleg egyik szárát a nyak körül megtekerik vagy föl is tűzik. A csepeszhez hasonló főkötő fölé is kendőt terítenek, közöttük a selyemszálból házilag szőtt, igen finom burundzsikos vagy borondzsikos kendőt. A moldvai csángó viselet másik sajátsága a ruhaként viselt hosszú vászoning. Ujjai is hosszúak. Két szabásmódját ismerjük: az egyiket ál-mellévarrottnak nevezhetjük, mivel nyakban éppúgy ráncolják, mint a mellévarrott ingeket, csupán az ujjakat nem a nyakba szabják, hanem annál valamivel lejjebb varrják be. A másik szabásnál egyenes darabokból állítják össze az inget bevarrott formára, nyaka és kézelője ráncolt. Mindkét ingfélét összevarrják a → pendellyel. Az ingek ujjának külső fele hímzett. Jellemző rájuk a tömött ferde csíkok sora színes gyapjúszállal kivarrva, valamint a különbözőképpen beállított és keretezett vállfoltok. Derékban széles háziszőttes gyapjú övvel tekerik körül ezt az inget. Az alsó testen csíkozott fekete gyapjúszőttes katrinca van vagy az ünnepi selyem fota. Ez tégla alakú keskeny lepelruha, amit a derékon körültekernek és egymásra hajtanak. Ezt ugyancsak házi szövésű keskeny övvel, a bernéccel rögzítik a testhez. Alkalomtól függően a katrincának vagy fotának egyik vagy másik, esetleg mind a két sarkát feltűzik. Ujjatlan, hímzett, elöl csukódó bőrmelles illik ehhez a viselethez télen és nyáron is, hűvös időben házilag szőtt gyapjú → szokmány. – A csángó férfiak öltözete hasonló a régies erdélyihez: a hosszú, kívül viselt ing, a szűk gatya a bocskorral, a tüsző és a fehér posztó → harisnya. Egyezők a szokmányok is és a csuklyás szűrök. A korábbi divatú férfikalapoknak igen nagy a karimája, a kucsmák pedig igen magasak. – Irod. Lükő Gábor: A moldvai magyarok hajviselete és fejrevalói (Népr. Ért., 1935); Lükő Gábor: A moldvai csángók (Bp., 1936)